Energiatakarékos izzók – tényleg megéri?A kompakt fénycsövek a hagyományos villanykörték által használt energia mintegy húsz százalékával képesek ugyanakkora fénykibocsátásra |
A szabályozás elsősorban a háztartásokat érinti majd, hisz az irodaházak, üzemek nagyságukból adódóan már régóta felismerték a megtakarítás lehetőségét
Végéhez közeledik a hagyományos izzó 130 éves története (a General Electric céget alapító Edison ugyanis akkor találta azt fel). Szeptember 1-jétől az EU-ban fokozatosan eltűnnek a boltok polcairól a 100 wattos úgynevezett „villanykörték”. A tavaly év végi uniós megállapodás értelmében leépül a hagyományos izzók kereskedelme: ettől a hónaptól lekerül a boltok polcairól a 100 wattos, a következő év szeptemberétől a 75 wattos, majd 2012 szeptemberétől az összes hagyományos izzó, és 2016-ra a halogénlámpák is eltűnhetnek. Helyettük a piacon a régóta forgalmazott energiatakarékos izzókat, azaz kompakt fénycsöveket lehet venni. A szabályozás elsősorban a háztartásokat érinti majd, hisz az irodaházak, üzemek nagyságukból adódóan már régóta felismerték a megtakarítás lehetőségeit, és maguk átálltak a korszerűbb megoldásokra. E berendezések a hagyományos égők által használt energia mintegy 20 százalékával képesek ugyanakkora fényerő kibocsátására, így használatukkal jelentős energiamegtakarítás érhető el. A hagyományos villanykörtéket otthonunkból száműző uniós intézkedés támogatói szerint ezzel évente 15 millió tonnával csökken az EU-ban a széndioxid-kibocsátás, háztartásonként 25-50 eurót megspórolva a villanyszámlán.
Bár a legtöbb energiatakarékos lámpa külsőre hasonlít a hagyományos villanyégőre, annál sokkal bonyolultabb szerkezetről van szó. A lényegében egyetlen volfrámszálból álló égővel szemben tartalmaz transzformátort, előizzítót, elektronikát, továbbá a neoncsövek belső borításaként ismert fényport –, de higanygőzt is. Az előbbi azt jelenti, hogy előállítása több anyagot és energiát igényel, utóbbi pedig nem kevesebbet, mint azt, hogy a kiégett energiatakarékos lámpa egyértelműen veszélyes hulladék. Működési elve röviden a következő: higanygőzt gerjesztenek benne, ami UV-fényt bocsát ki. A belső felületén található fehér bevonat (fénypor) pedig látható fénnyé alakítja az UV-t. A statisztikai adatok szerint 8-15-ször hosszabb az élettartama, mint a hagyományos izzónak.
Vannak, akik azt tartják furcsának, hogy az izzólámpák közül elsőnek éppen a száz wattos égőt tiltották be, pedig ennek legalább húsz százalékkal jobb a fényhasznosítása, mint például a hatvan vagy negyven wattosnak. Vagyis két hatvan wattos körte ad annyi fényt, mint egy százas – csak éppen húsz százalékkal több energia felhasználásával.
ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK
Az energiatakarékosság miatti pozitív érvek mellett most már egyre hangosabbak az ellenvetések is, hiszen az új izzóknak több hátrányuk is van. Amellett, hogy a 4-5 mg higanyt tartalmazó izzók, amint azt már említettük, problematikus hulladéktárolási szempontból jóval drágábbak a hagyományos égőknél, igaz, a legtöbben elismerik, hogy a befektetés hamar megtérül. A másik gond az, hogy sokan vonakodnak az izzók által kibocsátott szokatlan kékes, esetleg sárgás fénytől, mondván, a villanykörtének egész más a fénye. S ennek hátterében valóban van igazság, mert a körte fénye a látható elektromágneses spektrumban van, azaz természetes jelenségnek számít. Az energiatakarékos kompakt lámpa viszont fénycső (annak ellenére, hogy újabban bele van tekerve egy gömb vagy körte formájú burkolatba), s a fénycsövek nem egyenletes, hanem állandóan lüktető fényt bocsátanak ki, ezt pedig az ember csak bizonyos agymunka eredményeképpen észleli rendes világításként. Ennek a szabványokkal még megfelelően le nem írt, lüktető fénynek más a hatása a szemre, az idegrendszerre és a teljesítőképességre – állítják az ellenzők. További ellenérv, hogy mindig el kell telnie bizonyos időnek (majd egy percnek), hogy az izzók el tudják érni a maximális fénykibocsátást. Emellett sokkal érzékenyebbek a hőmérséklet-ingadozásokra, a párára és a csapadékra is, s így kevésbé bírják a kültéri és a fürdőszobai használatot.
Mindenesetre, úgy tűnik, az unió döntése végleges, az érvek és ellenérvek pedig bizonyára tovább halmozódnak.
Az izzólámpa az egyik legrégebbi elektromos fényforrásunk. Fényét elektromos áram által felizzított volfrámszál adja, az izzószálat az üvegburában lévő semleges gáz vagy vákuum óvja meg a levegő oxidáló hatásától. Az izzólámpát gyakran égőnek vagy villanykörtének is nevezik.
Az izzólámpákat számos méretben, teljesítményben és névleges feszültségre gyártják. Az izzólámpák - a foglalaton és kapcsolón kívül - nem igényelnek egyéb külső elektromos működtető szerelvényeket, ezért az izzós világítás olcsón kiépíthető. Az izzók színvisszaadása elfogadott, megszokott (videó, illetve filmfelvételekhez a vörösbe hajló, ún. indoor, 2700K színhőmérsékletet kell beállítani), kellemes, meleg fényű. Az izzók fényárama lényegében a bekapcsolás pillanatában eléri a maximális értékét, ami élettartama során csak kis mértékben csökken. Az általános célú izzók élettartama 1000 óra. A tömeggyártásnak köszönhetően olcsó. A fenti előnyös tulajdonságai miatt a háztartásokban az izzólámpa a legelterjedtebb fényforrás. Az izzók legnagyobb hátránya a kis fényhasznosítás, azaz a kis hatásfok, hiszen a bevezetett energia mindössze 2-5%-át alakítják fénnyé, a többi hőként kárba vész.
Megjegyzés: Az ebben a dokumentumban megadott útmutatások a kísérleteink és a tapasztalataink eredménye, és jóhiszeműen terjesztettük elő. Az anyagok
és a hordozófelületek különbözősége és a lehetséges alkalmazások nagy száma miatt, amelyek ellenőrzési körünkön kívül esnek, mi nem vállalhatunk
semmilyen felelősséget a kapott eredményekért. Minden esetben javasoljuk előzetes kísérletek végrehajtását.
A termékismertetőben közölt alkalmazási területeket és felhasználási technológiákat jelenleg legjobb műszaki ismereteink alapján javasoljuk, de ezek természetesen nem pótolják a helyi adottságoknak megfelelő részletes alkalmazási előírásokat. Közléseink ilyen értelemben tájékoztató jellegűnek tekintendők!
A szóbeli és írásbeli alkalmazástechnikai előírásaink, melyeket a tudomány és a gyakorlat jelenlegi állása alapján a vevőknek és a felhasználóknak adunk segítségül, nem köteleznek bennünket, nem alapoznak meg szerződéses jogviszonyt és adásvételi szerződésből adódó mellék-kötelezettséget. Nem mentesítik a vevőt termékeink tervezett felhasználási célra való alkalmasságának saját felelősségre történő ellenőrzése alól.